Navigációs menü

A látás az észlelés fő csatornája

Mitől függ a tárgyak színe? Tisztában kell lennünk azzal, hogy a színek észleléséhez sok lépcsőn keresztül vezet az út. Elsődleges a fényforrás, amely valamilyen spektrumú, összetett vagy monokromatikus fényt bocsát ki magából.

Az érzékelési küszöbök valószínűségi jellegűek, az egy adott valószínűséggel hagyományosan 50 százalék, azaz átlagosan négy esetből háromszor még érzékelhető ingernagyságot nevezik abszolút küszöbnek. A fogalom bevezetését az álomtartalmakra adott szabad asszociációk csoportosítási kísérlete eredményezte.

a látás az észlelés fő csatornája

Kölcsönhatásuk interakciójuk viszont arra utal, hogy azonos szakaszra hatnak. A James Gibson által bevezetett, a közvetlen észlelést meghatározó affordancia a környezet fizikai információihoz kapcsolódó tárgyaffordanciából és a tárgyakhoz kapcsolható akciók lehetőségéből, az úgynevezett akcióaffordanciából áll.

Az e zavarban szenvedő számára a világ állóképek lassan egymást követő sorozatából áll. Ez annyit a látás az észlelés fő csatornája, hogy relatíve több idegsejt dolgozza fel a foveából érkező információt, a látás az észlelés fő csatornája a retina perifériájáról érkezőt. Az ingerlés hatására kialakuló akciós potenciál mint üzenet továbbítódik, tehát az axonokon vezetődik tovább. Az akko- modáció során a szemizmok a szemlencse domborulatának változtatásával szabályozzák a szem fókusztávolságát.

A V4 kéregterület sérülése okozza. Alapfrekvenciának is nevezik. Ames-szoba Olyan eltorzított alakú és berendezésű szoba, mely egyetlen pontból, a falán fúrt lyukon keresztül torzítatlan, tégla alakú szobának látszik.

A jel oszcillografikus képében a jel null vonaltól való pozitív és negatív irányú kitérése. Mértékegysége a decibel dB. Lásd még intenzitás.

Az emberi szem és a látás II.

Más néven spektrális ábrázolás. A darabszámok, vagy hogy mennyi pénzünk van, arányskálával jellemezhetők. A garat- orr- szájüreg, illetve az ezekben található egyéb szervek fogak, nyelv, ajkak stb.

a látás az észlelés fő csatornája

Fontos szerepet játszanak a hanglokalizáció idegrendszeri megvalósításában. Broadbent-modell A figyelemi szelekció és egyben az információfeldolgozás úttörő elképzelése. Feltételezése szerint a korlátozott kapacitású rövid tartamú tárolás túlterhelését védi a szelekciót megvalósító szűrőműködés. Az eredeti modell számos későbbi kísérleti eredményt nem magyaráz, így a figyelem pszichológiájában számos alternatív modellt dolgoztak ki.

CT Számítógépes tomográfia, azaz röntgenképek sorozatának rekonstrukciójára épülő képalkotó eljárás, illetve az ezzel alkotott szerkezeti kép. A látható fény széles hullámhosszára érzékenyek, a pontos hullámhossz a csap típusától függ. A csapok legnagyobb sűrűségben a sárgafolton található, a nappali látásra és a színlátásra specializálódott fotoreceptorok. Olyan viszonyszám, amit minden esetben egy alapértékhez kell viszonyítanunk.

A feladat vagy az egyik fülbe érkező ingeranyag feldolgozását igényli szelektív figyelmi vizsgálatok eseténvagy megosztott figyelmi vizsgálatok esetén mindkét ingeranyagét.

a látás az észlelés fő csatornája

Lényegében a hangerőküszöb és a telítődési pont közötti tartomány. Legfontosabb jellegzetessége a kezdőhangtól számított nagy terc. A dúr hangsor a C hangtól elindulva a zongora fehér billentyűin eljátszható. EEG Elektroencefalográfia, elektroencefalogram. Az agy spontán elektromos aktivitásának mérésére szolgáló eljárás, illetve az ezzel a módszerrel létrehozott regisztrátum. EKG Elektrokardiográfia, elektrokardiogram.

A szívizom működését kísérő elektromos aktivitás elvezetésére szolgáló eljárás, illetve az elektromos aktivitás regisztrátuma.

A látás az észlelés fő csatornája Eseményhez kötött agyi potenciál, azaz az ingerekhez, események által kiváltott, azokhoz időben szinkronizált bioelektromos jel.

A fény az elektromágneses sugárzásnak csak egy szűk tartományát alkotja. Az ellenszínelmélet az idegrendszerben két kromatikus csatornát tételez föl: a piros-zöld, illetve a kék-sárga csatornát, s ezek aktivitásának kombinálódása segítségével magyarázza a pszichológiai színkeverés jelenségeit.

Az opponens tiszta színek piros és zöld; a látás az észlelés fő csatornája és kék pszichológiailag viszont nem keverednek egymással nem láthatunk sárgáskéket vagy zöldespirosat. Az első vázlat a vizuális bemenet kétdimenziós tulajdonságainak reprezentációja, a második vázlat pedig az első vázlatból konstruált, már nem kétdimenziós, de még nem téri vázlat.

Mindkét vázlat referenciája az észlelő maga. Akkor jelenik meg, ha a beérkező inger megsért valamilyen, az akusztikus szenzoros emlékezetben tárolt szabályszerűséget. A hullám, melynek részösszetevői a hallókéregből és a frontális lebenyből erednek, az eltérés automatikus detekcióját jelzik, mivel megjelennek akkor is, ha a vizsgálat résztvevője nem figyel a kiváltó ingerekre. EMG Elektromiográfia, elektromiogram. Az izmok elektromos aktivitásának mérésére szolgáló eljárás, illetve az aktivitás regisztrátuma.

  1. Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.
  2. Látásélesség ujjszámlálás
  3. Normális látású nő

Emmert-törvény Adott retinális méretű kép mellett a tárgy észlelt mérete arányos a tárgy észlelt, feltételezett távolságával. Az érzetfüggvényekkel kapcsolatban az a cél, hogy ingerek és érzetek viszonya matematikai összefüggés formájában legyen kifejezhető. Lényege, hogy az érzékelés biológiai alapfolyamat, amelyhez képest az észlelés a tapasztalás, gyakorlás eredményeként több és minőségében is más.

Ennek a látás az észlelés fő csatornája William James a diszkrimináció fogalmát használja. Lásd még modalitásközi facilitáció. Fechner-elv A Weber-Fechner-féle érzetfüggvényhez vezető egyik alapvető elgondolás, mely szerint amikor az inger egy LÉK-nyivel legkisebb érzékelhető különbség emelkedik, a hozzá tartozó érzet mindig egységnyivel emelkedik.

Bár nagyobb ingerhez a Weber-elv szerint nagyobb LÉK-ek tartoznak, a Fechner-elv azt mondja ki, hogy a LÉK-ekhez tartozó érzetnövekmény ennek ellenére ugyanakkora marad. Működési feltételei az elkülönülés és a csoportosítás.

Színlátás – Wikipédia

A fehér, szürke, illetve fekete felületek a hullámhossztól függetlenül azonos arányban verik vissza a beeső fényt. A jelenség vizsgálata rámutat a figyelmi folyamatok szerveződésének idői sajátságaira és a tartós emlékezeti reprezentáció kialakulásának feltételeire. FKAF Lásd fejhez kötött átviteli függvény. Ellentéte az a helyzet, amikor a videó és emberi látás eloszlik az egész vizuális mezőben, illetve a hallási térben.

  • 1. fejezet - A háromdimenziós technikák pszichológiai és fiziológiai háttere
  • Emberi szem – Wikipédia

A szakaszelmélet alternatívája. Az artikulációs csatorna működése révén létrejövő felharmonikus, amely a beszédhang fontos akusztikai jellemzője. A fotopig- mentek moleklái a fény hatására megváltoztatják alakjukat izomerizálnak. A felszabaduló energia megváltoztatja a fotoreceptorok elektromos állapotát. A fényelnyeléskor felszabaduló energia a receptorokban elektromos állapotváltozáshoz vezet.

Fourier-elemzés A matematika azon ága, mely összetett függvények és jelek reprezentációját tanulmányozza egyszerű alaphullámokra való lebontás révén. Az elmúlt két évszázad során rengeteg alkalmazásra talált a jelfeldolgozás, a kvantummechanika és az idegtudomány terén.

a látás az észlelés fő csatornája

Itt a legélesebb a látás. Mértékegysége a hertz Hz. Frekvencia-összetevőnek is nevezzük.

A látás az észlelés fő csatornája, Emberi szem

A kifejezést az észlelés a látási gyémánt helyreállítása James Gibson vezette be. GBR Galvanikus bőrreakció, a bőr elektromos vezetőképességének galvanométerrel mért változása.

A komponensalapú tárgyfelismerés-modellek alapegysége. Gestalt Lásd alaki tulajdonság. Gestalt-elmélet Az első olyan pszichofizikai modell, mely a látott kép tárgyakká szerveződését írja le.

A látás az észlelés fő csatornája, Emberi szem Advekció: légáramlással zajló horizontális irányú hőcsere. Általános pszichológia Észlelés és figyelem A hőmérséklet horizontális és vertikális eloszlása A hőmérséklet horizontális változékonyságát a különböző légköri képződmények határozzák meg, vertikális változását a légállapotgörbe mutatja. Adott pont felett a levegő hőmérsékletének, nedvességének és a szélnek a magassággal történő változását leggyakrabban rádiószondás mérésekből ismerhetjük meg.

Az ilyen feladatban lehet a jelzőingerek tulajdonságjellemzőinek a reakcióidőt módosító hatását vizsgálni. Lásd még Posner-feladat. Alkalmazásával lehetőség van olyan emlékezeti reprezentációk vizsgálatára, melyek nem tudatosulnak, de hatással vannak a későbbi információfelvételre, és rámutatnak számos figyelmi folyamat idői szerveződésére. Ingerek ismételt megjelenésekor csökkennek az ingerekkel kiváltott aktivációs folyamatok. A habituáció elemi tanulási folyamat, melynek alapját gátlási mechanizmusok a látás-helyreállító műtét következményei. Kifejezett habituációs folyamatok mutatkoznak a vegetatív idegrendszeri hatásokban, így a bőr elektromos aktivitásában és a szívritmusban, de megmutatkoznak habituációs változások az agyi elektromos tevékenységben is.

A szűrők jellegzetességeit az elfedési kísérletekkel lehet vizsgálni. Egyszerűbben: a hangszín a hang minőségére vonatkozik.

Hold-illúzió A szemlélők többsége számára a horizont közelében az észlelhető mérettel rendelkező égitestek — a Hold és a Nap — nagyobbnak és közelibbnek látszanak, mint a zeniten. A jelenségre nincs kielégítő, konzisztens magyarázat. A horopteren — és vékony környezetében — lévő tárgyat sztereofúzió eredményeként egyetlen tárgyként észleljük, míg a horoptertől távoliakat megkettőzve látjuk.

A kifejezés Jerome Brunertől származik. Ha egy hangot egyszer már felhasználtunk egy adott hallási lánc csoportosítására, akkor azt több lánchoz nem rendelhetjük hozzá.

a látás az észlelés fő csatornája

Elektromágneses sugárzásnál ilyen a fény a hullámhosszt a kibocsátó anyag oszcil- lálásának üteme határozza meg. A fény hullámhosszát nanométerben mérjük. A szín észlelése a fény különböző hullámhosszaival kapcsolatos. Azt a látás az észlelés fő csatornája ki, hogy egy adott fényhullámhosszal rendelkező fotont mekkora valószínűséggel nyel el az adott receptor.

IHK Lásd interaurális fülek közötti hangerőkülönbség. IIK Lásd interaurális fülek közötti időkülönbség. A jelenséget a téri figyelem formaészlelésben betöltött szerepének illusztrációjára használják. Hagyományosan szürkét használnak indukciós színnek, ám újabb megfigyelések szerint kromatikus indukciós színekkel erősebb kontraszthatás érhető el, mint akromatikusakkal.

1. fejezet - A háromdimenziós technikák pszichológiai és fiziológiai háttere

Lásd még amplitúdó. Példa a naptári dátumok. Két dátum közt eltelt időmennyiség összevethető két másik dátum között eltelt idővel, de az egyes időpontok arányáról nincs értelme beszélni.

A korai pszichológia elfogadott módszere a saját benyomások, élmények alapján történő ismeretrendszerezésben. Az egyiket az inger fizikai sajátságai határozzák meg alulról felfelé irányuló folyamatoka másikat pedig a feladat releváns ingereinek célingerek sajátságai felülről lefelé irányuló folyamatok. Az egyes elemekre irányuló téri figyelmi folyamatok során a keresési sorrendet a két tényező a látás az észlelés fő csatornája hatása szabja meg.

Várakozási helyzetben például a szívműködés lassul, a bőr elektromos vezetése viszont nő, azaz van olyan vegetatív változás, mely a szimpatikus hatás csökkenését, más mutató viszont a növekedését mutatja.

Más esetben viszont a változás azonos irányú. Egyes idegsejtek csak egy-egy vonalirányra fognak tüzelési frekvenciájuk megváltoztatásával válaszolni.

ÉSZLELéSI CSATORNáK: MIK EZEK éS JELLEMZŐIK - TUDOMÁNY

IT Lásd inferior temporális kéreg. Julesz-féle véletlen-pont- random-dot sztereopár Kizárólag binokuláris diszparitásinformációt hordozó, véletlen mintázatú sztereopár. A kategoriális észlelés a beszédhangok esetében nagyon jellemző, de más ingerek esetében is előfordul.

A megosztott figyelem vizsgálatánál e kölcsönhatások megmutatják, hogy a két feladat azonos információfeldolgozási mechanizmusokat kapacitásokat igényel-e, vagy a feladatok egyike igényel-e egyáltalán figyelmi kapacitást.

Az emlékezet vizsgálatában főként a munkaemlékezet egyes összetevőit elemzik e módszer segítségével. A KP kifejezést elsősorban az elemi szenzoros válaszok vizsgálatában, a klinikai gyakorlatban használjuk, a látás az észlelés fő csatornája EKP-t pedig a pszichológiában és társtudományaiban kognitív idegtudomány. K-komplexusok Elsősorban az alvás 2-es stádiumában, de a teljes NREM-fázisban előforduló nagy amplitúdójú, a háttértevékenységből kiemelkedő, többfázisos lassú EEG-hullámok, melyek spontán módon vagy külső ingerlés hatására is megjelenhetnek.

Tárgyak követését ez a szemmozgás jellemzi. Lásd még vergens ellentétes irányú szemmozgás. A követő szemmozgások a mozgó tárgyak észlelésében fontos szerepet töltenek be. A környezeti ingerek input a világ tárgyairól és eseményeiről pontatlan információval szolgálnak, ezért az észlelés kognitív műveletekre, számításokra támaszkodik. Ennek alapja az, hogy a környezeti ingerek az észleléshez szükséges összes információt rendezetten és egyértelmű formában hordozzák.

a látás az észlelés fő csatornája

A közvetlen észlelés elméleteiben a mentális folyamatoknak vagy nincs szerepük, vagy nem tudatos döntéseket, értelmezéseket szolgálnak. KP Lásd kiváltott potenciál. Krause-féle végtest Főleg a szövet hűlésére érzékeny, a bőrfelszín közelében lévő hőreceptor.

A látáshoz hasonlóan azonban a hallás esetében sem arról van szó, hogy ezeket a fizikai dimenziókat külön-külön észlelnénk, hanem mindig tárgyakat, jelentéssel bíró egészeket észlelünk. Ennek a fejezetnek a témája tehát az lesz, hogy hogyan valósul meg a hallás esetében ezeknek a különálló és jelentéssel bíró tárgyaknak az észlelése. Ugyanakkor a fejezet során azt fogjuk hangsúlyozni, hogy egy zongorán megszólaló Liszt-darab ugyanolyan jogosan tekinthető egyfajta tárgynak, mint a zongora, amin megszólal. Azt is látni fogjuk, hogy a hallásban nagyon is hasonló észlelési elvek működnek, mint amilyeneket a látás kapcsán már megtanultunk, egyszerűen csak a hallás esetében egy kissé nehezebb őket értelmezni ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az észlelési elveket elsőként a látott világra alkalmazták, és innen származnak a példák is. Leszögezhetjük tehát azt, hogy a hallási észlelésnek hasonló a feladata, mint a látásinak: a világot értelmes, jelentéssel bíró egységekre kell bontania.

A kritikus sáv a tesztfrekvenciát feldolgozó idegsejtek hangolási frekvenciáját tükrözi. Valamennyi szín kromatikus, kivéve a fehéret, a feketét és a szürke árnyalatait. Egyéb értelmezésben fejlődési rendellenességként kialakuló, egybeolvadt két szem.

Például 90 százalékos valószínűséggel nagyobb ingerkülönbséget érzékelünk csak, mint 70 százalékos valószínűséggel. Amikor például a bőrt egy kis helyen ingereljük, sok szenzoros idegsejt kerülhet izgalmi állapotba, s mire a jel az agykéregbe ér, pusztán serkentő kapcsolatok révén, már a bőrfelszín jelentős részének ingerléséről kaphat az agy információt.

A laterális gátlás révén az ingerlés helyéről pontosabb információ érkezik az agyba.

Alapismeretek A látás az észlelés fő csatornája

LÉK Legkisebb érzékelhető különbség. Lásd különbségi küszöb. Például, ha igen kicsi, de egyre erősödő ingereket adunk, akkor, amint a személy először jelzi, hogy érzékelte az ingert, csökkenteni kezdjük az ingererősséget. Ezután, amint a személy nemleges választ ad, újra növelni kezdjük, stb.