Mitől függ a látás - europaetterem.hu

A látás mitől függ. 1. fejezet - A háromdimenziós technikák pszichológiai és fiziológiai háttere

Mitől függ a tárgyak színe? Tisztában kell lennünk a látás mitől függ, hogy a színek észleléséhez sok lépcsőn keresztül vezet az út.

A látás mitől függ

Elsődleges a fényforrás, amely valamilyen spektrumú, összetett vagy monokromatikus a látás mitől függ a látás mitől függ ki magából. Ez lehet természetes — Nap — vagy mesterséges fényforrás, mint például a halogén izzószálas vagy a LED fényforrás. Ezek a fényforrások adják azokat a frekvenciájú összetevőket, amelyek a tárgyakon visszaverődnek. A tárgyak felületének színe voltaképpen egy olyan görbével írható le, amely a beeső fényforrás spektrumából valamely hullámhosszakat visszaver, más hullámhosszakat elnyel.

Ha fehér tárgyra fehér fénnyel világítunk, akkor a felület minden kibocsátott fényösszetevőt visszaver. Fekete felületről akkor beszélünk, ha a felület egyetlen hullámhosszon érkező fényösszetevőt sem ver vissza. A harmadik lépcsőfok a légkör, a közeg anyaga, amelyen keresztül a fény beérkezik.

A a látás mitől függ például a rövid hullámhosszú fényösszetevők is haladhatnak, de a földi légkörben ezek jó része elnyelődik. A légkör tehát elnyeli a már szemükbe visszavert fény további alkotóelemeit, ezzel a visszavert fényösszetevők keveréke ismét módosul.

A következő lépcsőfok az emberi szem, pontosabban a retina fotoreceptorainak érzékenysége.

a látás mitől függ

Szemünk is rendelkezik tehát egy érzékenységi görbével, amely megmutatja, hogy a különböző hullámhosszú fényösszetevőkre mekkora válaszreakciót várhatunk a receptorokról. A receptorokhoz érkező összetett fény színe pedig a receptorok reakcióinak összegzése után alakul ki, és még nem is beszéltünk a magasabb agyi folyamatokról.

Látható tehát, hogy egy szín érzékelése mennyi mindentől függ, fizikai és pszichológiai téren egyaránt.

a látás mitől függ

Az emberi színlátás opponens színelmélete A színek kognitív feldolgozásának előszobája az ellenszín-elmélet — opponens — amelynek mai formáját Dorothea Jameson és Leo Hurvich dolgozták ki ben. A modell szerint látórendszerünk a csapok jeleiből különbségeket állít elő, és ezzel határozza meg az adott színárnyalatot. A piros és a zöld csapok összevetéséből előáll egy piros-zöld különbségjel. Ez alkalmas annak eldöntésére, hogy az adott árnyalat inkább piros, vagy inkább zöld-e, esetleg azonos mértékben mindkettő.

Ha a kék a nagyobb intenzitású, akkor a színárnyalat kékes, ha nem, akkor sárgás lesz, esetleg azonos mértékben mindkettő. Konstanciák a feldolgozás során Feldolgozó rendszerünk rendelkezik bizonyos képességekkel, amelyek elősegítik, hogy a látórendszer által érzékelt információt különböző körülmények között is azonosnak értékeljük. Például a sárga taxit minden esetben sárgának látjuk, noha változnak a megvilágítási viszonyok, vagy az írólap világosságát mindig ugyanolyannak látjuk, pedig időközben besötétedett.

Az előbbit színkonstanciának színállandóságnakutóbbit pedig világosság-konstanciának világosság-állandóságnak nevezzük.

Létezik egy normálási folyamat is feldolgozás során, amikor is a látórendszerbe érkező képen túlzottan érvényesülő színtartományokat képesek vagyunk egy szintre hozni.

Például naplementekor a emberi látás olvasás közben fények miatt azokon a hullámhossz tartományokon narancssárgás tartományon a feldolgozórendszer csökkenti az érzékenységet. Azt a tényt, hogy a feldolgozórendszerünk az érzékelt területet kisebb szegmentumokra bontja, mi sem mutatja be jobban, mint a szimultán kontrasztjelenség, amelynél látható, hogy egy felület színezetét nagyban befolyásolja, hogy a szín milyen környezetben, kontextusban szerepel a képen.

Sötétebb kontextusban ugyanaz a világosság világosabbnak tűnik, mint világosabb közegben. A színkontraszt ellentétes jelensége a színasszimilációs hatással, amelynél az alapszínt körülvevő színes csíkok a saját színezetük irányába tolják el az alapszín színezetét. Ezek a jelenségek a színlátás során érvényesülő magasabb agyi folyamatok jelenlétére utalnak. A háromdimenziós mélységészlelés A mélységészlelés tárgyalása előtt a látás mitől függ néhány pszichológia alapfogalmat tisztáznunk.

Az ember az őt körülvevő tárgyakat valamilyen formán észleli.

a látás mitől függ

Ennek a folyamatnak ez első lépése a tárgyak háttértől való elkülönítése, a perceptuális szegregációja. Ezeket a folyamatokat a V1 agyterület alapozza meg. Ez a terület felelős a körvonalak detektálásáért és a tárgyak háttértől való elkülönítéséért is. A tárgyak háttértől való kelkülönítésében nagy segítséget jelent a feldolgozórendszer számára, hogy a tárgy általában a háttér előtt helyezkedik el, a háttér a tárgy mögött is folytatódik, míg a körvonal általában a tárgyhoz tartozik és nem a háttérhez, valamint a tárgy jobban hasonlít egy már látott tárgyra, mint a háttér.

NORMÁL NÉZET

Tehát a látott képen lévő tárgyak mérete, szimmetriája, orientációja és ismertsége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy el tudjuk különíteni egymástól a hátteret és a tárgyat. A mélységészlelés — távolságészlelés — tehát azon képességünk, amellyel a körülöttünk lévő világot három dimenzióban láthatjuk.

Képesen vagyunk nagy pontossággal felmérni a tárgyak távolságát, megfogni dolgokat, illetve mozogni a térben. A mélységészlelés képességét már a háromhónapos csecsemőknél ki lehet mutatni, ami azt jelenti, hogy ez biológiailag is igen fontos képességünk. Jelen fejezetben szó lesz a Gestalt-elméletről, a monokuláris és binokuláris jelzőmozzanatokról valamint a binokuláris diszparitásról.

Mitől függ a látás

A Gestalt-elmélet A Gestalt-elmélet szerint egy tárgy több, mint a részeinek összessége. A tárgyak felismerésében nagy szerepe van az alábbi, úgynevezett Gestalt-szabályoknak. Az adott mintázatot úgy látjuk, ahogy az a lehető legegyszerűbb. Az egymáshoz hasonlatos mintarészeket egymással csoportosítva látjuk. Az egy ívre illeszkedő részeket egy folytonos alakként értékeljük.

Az egymáshoz közelebbi tárgyakat egyként kezeljük. Az együtt mozgó tárgyakat egyként kezeljük. Ha az előzőekben ismertük a tárgyak, akkor könnyebb a későbbi felismerés és a részek csoportosítása, az egész előállítása érdekében.

Mitől függ a látás, Hogyan függ a látás a nyomástól?

A jelzőmozzanatokról A háromdimenziós mélységészlelésünk egy rendkívül összetett pszichológiai folyamat, mégis oly könnyedén használjuk a mindennapokban. Működtetése nem igényel tudatos erőfeszítést, teljesen automatikus, és mentálisan nem növeli a megterhelést.

  • A látást helyreállító gyógyszer
  • Tudnivalók a miópiáról, azaz a rövidlátásról I CooperVision, Mitől függ a látás
  • Távollátás — Wikipédia Mitől függ a látás, Hogyan függ a látás a nyomástól?
  • A látást javító torna
  • Mínusz a látás százaléka
  • Képzés és a látás helyreállítása

A tér és mélységészlelés azon folyamatok egyike, amely talán a leginkább rávilágít arra, hogy látásunkban csupán kis részt vállal maga a látószerv és hatalmas részt az agy. A térérzékelésben két fő jelzőmozzanat-típust különböztethetünk meg.

Az egy szemmel is működő monokuláris és a két szemmel használható binokuláris jelzőmozzanatokat.

a látás mitől függ

Mint már utaltunk rá, az állatvilágban a növényevőknek általában a fejük két oldalán helyezkedik el a szemük, hiszen létfenntartásukhoz sokkalta fontosabb a nagy látótér, mint a mélységérzékelés. A ragadozóknak azonban fontosabb, hogy meg tudják becsülni prédájuk távolságát, így érthető, hogy az evolúció folytán a fejük elülső részére kerültek a szemek egymással egy síkban, hogy így a lehető legnagyobb binokuláris teret hozzák létre.

Szemtorna - a rövídlátás tényleges javítása látástréninggel

Persze látnunk kell azt is, hogy a binokuláris látásunk csupán korlátozott távolságon belül használható hatékonyan, ezen kívül nem jobb, mint az egyszemes látás. Az álltavilágban sok módját találhatjuk annak, hogy bizonyos fajok milyen módon érzékelik környezetüket.

Gondolhatunk itt például a denevérekre, vagy a teljesen vak barlangi rákokra. De kibővíthetjük látókörünket azzal is, hogy az ember miként képes az őt körülvevő tér érzékelésére szemek nélkül - a karjait, a hangját, a kopogtatást és egyéb eszközöket igénybe véve. Számunkra azonban jelen téma kapcsán a látás mitől függ a látás a fontos.

Meg kell ismernünk mindazokat a folyamatokat, amelyek hozzásegítenek bennünket a térérzékeléshez. Monokuláris jelzőmozzanatok Az alábbiakban áttekintjük a monokuláris jelzőmozzanatokat, megnézzük, hogy miből tudunk következtetni a tárgyak távolságára, ha csak egy szemmel nézzük azokat. Ilyenek a tárgyak retinális nagysága és relatív retinakép mérete, a horizonthatás, a takarási hatás, a perspektíva, a textúra, az elkékülési hatás, a légtávlat, a fény-árnyék játék, az akkomodáció és a mozgási parallaxis.

A retinális nagyság: Elsődleges jelzőmozzanat, hogy a a látás mitől függ elhelyezkedő tárgy mekkora területet foglal el a retinán.

Távollátás

Ebből a feldolgozórendszerünk meg tudja becsülni az észlelt tárgy távolságát, amennyiben rendelkezik priori előzetes információval annak tulajdonságait illetően.

Rövid távú javulás a látásélességben például egy kisautót Normális látást akarok magunk előtt az asztalon, akkor felismerjük, hogy kisautó és nem gondoljuk azt, hogy egy valódi gépkocsi a távolban. Minél feljebb van ugyanis, annál távolabbinak látjuk a tárgyat, és minél lejjebb van, annál közelebbinek. Ez a takarás jelensége.

Ez a lineáris perspektíva, amellyel becslést tudunk adni a tárgyak egymáshoz képesti elhelyezkedésére. A részletgazdagsággal együtt természetesen a textúra elemeinek mérete is a távolsággal fordítottan arányos. Ha például egy macskaköves utat szemlélünk, láthatjuk, hogy a távolabbi kövek kisebbek és kevésbé részletgazdagok.

A szóródás a kék tartományokban magasabb, így a nappali légkört kéknek látjuk. Ha egy távoli tárgy és közöttünk a látás mitől függ légtömeg van, a tárgy képe elkékül. Ennek a kékülésnek a mértéke arányos a tárgy távolságával. Ezt az úgynevezett elkékülési hatást használhatjuk a távoli tárgyak, például hegyek távolságának becslésére.

1. fejezet - A háromdimenziós technikák pszichológiai és fiziológiai háttere

Légtávlat: A távoli tárgyak nem csupán kékülnek a közbenső légtömeg miatt, hanem a kontrasztjuk is romlik, éleik elmosódnak, és színeik tompulnak.

Az elkékülési hatással együtt ezt a jelenséget légtávlatnak nevezzük. Akkomodáció: Egy kevésbé kognitív jelzőmozzanat lehet a szemlencse akkomodációja. Ez a folyamat akkor következik be, amikor szemünkkel élesre szeretnék állni egy tárgyra valahol a térben.

8 érdekes tény a szemgolyóról

Ebben az esetben a látás mitől függ szemlencse feszítőizmai úgy ernyednek el és feszülnek meg, hogy az egyik legtökéletesebb szabályozókört alkalmazva úgy állítják be a szemlencse görbületi sugarát, hogy a tárgy képe pontosan a retinára képeződjön le.

Ez hasznos információ lehet a feldolgozórendszerünk számára a közelebbi — körülbelül 2 méterig bezárólag — tárgyak távolságának becslésére. Ekkor a retinánkon egyfajta szögsebességet mérhetnénk, hiszen a retina gömbfelülethez hasonló alakú.

Gondolhatunk például arra, hogy utazás közben a vonatból kitekintve a közeli fák nagyobb szögsebességgel haladnak át a retinán, mint a távoli házak. Ezt a jelenséget mozgási parallaxisnak nevezzük. Binokuláris jelzőmozzanatok Az egyik legegyszerűbb binokuláris jelzőmozzanat a konvergencia. Amikor a két szemünkkel egy méter távolságon belüli tárgyra nézünk, látórendszerünk a két szem tengelyét igyekszik összetartóan a tárgyra fordítani.

Ennek a konvergenciának a foka fontos jelzőmozzanat a tárgy távolságának becslésére. Amennyiben a két szemtengely által bezárt szög kisebb, a tárgy távolabb van, amennyiben a szög nagyobb, a tárgy közelebb van.

A másik jelzőmozzanat a binokuláris parallaxis. A parallaxis eredendően a testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő irányokból nézve.

a látás mitől függ

Tegyük fel, hogy a két szemünkkel egy tárgyra nézünk a térben! Emellett megjelenik egy másik tárgy is, amely az előzőhöz viszonyítva más-más helyen bukkan fel, attól függően, hogy melyik szemünkkel nézzük. Ha a két tárgy azonos távolságban van, akkor a két szemünkkel ugyanazt az elhelyezkedést látjuk.

Ha a két tárgy különböző távolságban található, akkor az egyikre nézve, és a két szemet egyenként kinyitva azt tapasztaljuk, hogy a tárgyak távolsága változik a szemeink által látott képen.

a látás mitől függ