Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény II.

Drámai módon elvesztem a látásomat, Színház és dramaturgia - Studia Litteraria 2014/1-2

Jegyzetek Egyetlen teljes szövegében fennmaradt udvari drámát ismerünk a Az összes többi vagy töredék Iphigenia Aulisbanvagy nem bizonyos, hogy a A Komédia Balassi Menyhárt árultatásáról ugyan világi jellegű, aktuálpolitikai szatíra, ám nyilvánvalóan nem fikciós s nem udvari típusú mű.

Nyoma veszett a vakságomnak

Szöveggyűjteményünkbe csak udvari drámákat vettünk fel. Az Iphigenia Aulisban címűről, töredékes volta miatt, ez csupán feltételezhető. Az ismeretlen fordító a dráma humanista latin változata alapján készítette munkáját; hogy eredetijétől a mű egészében menynyire tér el, esetleg milyen mértékben aktualizálja írását — csak a szöveg egészének ismeretében lenne eldönthető. Egy ban készült könyvjegyzékből már korábban is tudtunk a munka létéről, ám a szövegtöredék csak legutóbbi időkben került elő.

Legendák: A lélek doktora

A komédia cselekményét életének eseményeire rímelteti, tulajdonképpen az általa Drámai módon elvesztem a látásomat fikció világába emelt szerelmi önéletrajz két vetületeként foghatjuk fel a lírai a ciklusokba rendezett szerelmes versek és a drámai a Szép magyar komédia önéletrajzot.

Önéletrajz tehát a komédia: vitathatatlanul a Losonczy Anna—Balassi Bálint-szerelemről szól, persze nem a valóról, hanem a megálmodottról, a vágyottról, az elképzeltről. S ebből a szempontból édesmindegy, hogy tudjuk: a komédia írása idején Balassit valószínűleg inkább vezérelhették anyagi, mintsem érzelmi megfontolások.

emberi látás fórum

Önéletrajz — de mulattató, vérbő komédia is egyben. A félreértést, vagy inkább mondjuk így: Drámai módon elvesztem a látásomat szavak, képes kifejezések félre is érthetőségét, szexuális másod- s harmadjelentését használja fel a szerző a nézők megnevettetésére.

Így van ez forrásában, Castelletti Amarilli című komédiájában is, a két mű összevetéséből azonban kiderül: Balassi illedelmesebb, az egyértelműen trágár utalásokat többnyire nem fordítja le, nála a szöveg mindig a kétértelműség borotvaélén táncol.

Érthető ártatlanul, s — nagy fantáziájú vájt fülűek esetében, márpedig a korabeli nézők ilyenek lehettek — meglehetősen illetlenül.

És bár sokféle gondolkodásmód létezik arról, hogy mi ad nekünk akaratot élni és boldogulni, Viktor Emil Frankl bécsi pszichiáter és neurológus az elsők között javasolta, hogy az embereknek jelentéssel kell rendelkezniük, még mielőtt élni akarnának. Frankl emberi pszichológiai elképzelései nagyrészt a második világháborúban szerzett tapasztalatai születtek. Három év túlélője a náci munkatáborokban, családja nagy részét elvesztette a holokauszt miatt, beleértve szeretett első feleségét is. Gondosan tanulmányozva a fogolytársak hozzáállását, motivációit, hitét, kétségbeesését és kilátástalanságát, Frankl felfedezte, hogy azok a kevesek, akiknek lehetőségük volt túlélni a náci munka- és haláltáborokat, azért tették, mert ragaszkodtak a jövőbeli boldogság és kiteljesedés reményéhez. A 26 nyelven megjelent, több mint 30 könyv szerzője és a világ minden tájáról származó egyetemek 29 díszdoktori címzettje, Frankl átértékelte a

A Szép magyar komédia sokáig szinte ismeretlen volt, hiszen mindössze egy négylevélnyi nyomtatványtöredék tanúskodott létéről. A két szöveg azonban — a nyomtatványtöredéké és a kódex megőrizte — nem azonos.

Az ő drámájához hasonló, szerelmi témájú reneszánsz komédiát ír, bőségesen merítve a Balassi kialakította udvari irodalmi nyelvből, esetenként nemcsak szó szerinti átvételekkel, hanem tartalmi utalásokkal is rájátszva elődjére; gondoljunk csak Balassi versciklusának első versére, a megfejtendő Aenigmára, és Victoria ugyancsak megfejtendő — Balassi Aenigmájával azonos — álmára!

Színház és dramaturgia - Studia Litteraria 2014/1-2

Ugyanakkor jóval több, mint Balassi-epigon: erről vallanak retorikus játékai, egyes szereplők már-már manierista bonyolultságú ékesszólása Hecuba nagymonológja az Actus IV.

A Theagenes és Chariclia szerzője használ effajta nyelvet Beépíti Drámai módon elvesztem a látásomat vagy már így volt forrásában? Petrarca szonettjeit CII. Ki lehetett e nagy műveltségű, neoplatonista szerelemtant hirdető, Balassi írásait nemcsak ismerő, de mélyen értő, igen tehetséges szerző? S mi volt művének forrása? Egyáltalán: volt-e forrása? Nem önálló kompiláció-é? Adatok híján eme alapkérdések még megválaszolatlanok.

Az egyetlen példányban fennmaradt kézirat ból való másolat, így a pontos keletkezési dátumot sem ismerjük, legvalószínűbb, hogy a századforduló táján íródott. Mindenesetre igen valószínű, hogy ez a mű is valamilyen nevezetes főúri esküvőre készült, s hogy a főszereplők esetében életrajzi vonásokat is megörökít, hasonlóan Balassi komédiájához.

Balassi művét az ben a Millenniumi Könyvtár Ismeretlen: Euripides: Iphigenia Aulisban előtt, töredék, — Jaj én szegény fejemnek, egy jó barátom sincsen-é? Követ, Agamemnon KÖVET Oh, te Agamemnon király, jövék hozzád követöl, és elhozom az te leányodat, kit Iphigeniának híttál, az anyja is, az Clytemnestra, véle együtt jő, Drámai módon elvesztem a látásomat az te kis fiad, Orestes is, hogy örvendj rajta, mivelhogy egészségben látod.

De miérthogy nagy messze földet jöttünk, az Euritus víz mellett nyugodnak mostan, de majd eljutnak, csak az lovakat Drámai módon elvesztem a látásomat az füvön egy kevéssé.

Én penig örömmondani jövék elöl, hogy készülnél hozzá, az sereg penig immár ezt meghallotta, és nagy híre vagyon az táborban, hogy jő az te leányod, mind az egész sereg odafut eleikben mostan, és úgy nézik az te leányodat, kik bódogok minden népek között és híres-nevesek, és azt mondják az népek: Ma vagyon-é menyegző nap, vagy mit csinálnak mostan; készülnek-é, vagy az Agamemnon szerettében hozatja-jé ide leányát? Némelyektől ezt hallanád, hogy kérdözik, némelyek penig azt mondják, hogy az Dianának adnák zsengéjül az javítja a látást trataka, de ki veszi el őtet?

  1. Rovat: Archívum Mezei András költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, egyesületek és társaságok megteremtője, közéleti személyiség.
  2. Кстати, - добавил Ричард погромче, чтобы все сородичи могли слышать его, - едва ли можно надеяться, что вы расскажете, каким способам вам удалось получить видеоотрывки из Нового Эдема.
  3. Орел помог Николь перебраться на место пассажира, а потом уложил коляску в небольшой чемоданчик, который убрал в багажник.
  4. (PDF) Színház és dramaturgia - Studia Litteraria / | Studia Litteraria - europaetterem.hu
  5. Nyoma veszett a vakságomnakNyoma veszett a vakságomnak

No, haddjárjon ez, te otton adj az Dianának ajándékot zsengéjül. No, végyetek koszorút fejetökben, és te is, Menelaus király, készülj az menyegzőre, és fújják eleibe az trombitát, és táncoljanak örömökben, mert ez mái nap bódog napja volt az te leányodnak.

És én is azt ádom tanácsul néked, hogy meg ne öljed az te leányodat, az én hasznomat nagyobbnak ne tulajdonítsad az te magzatodnál.

Mert hamis dolog lönne az, hogy te keserűségben lönnél, énnékem penig dolgom jól esnék, az te gyermekid meghalnának, és az enyimök ez világon élnének. Mert mit akarok én? Nem találnék-é én más házasságot is ez Ilonáé kívöl, nagy hírös-neves nemből, ha akarnék megházasulni?

mi a látásromlás gyakori oka

De az én atyámfiát elvesztvén, kit énnékem ninkell vala elvesztenem, ugyan az Ilonát hozom haza, az jöjjen az én elveszett atyámfiaért, gonoszt vészek hozzám, elébb ifjú koromban igen bolond voltam, de jól meggondolván mostan az dolgot, én jól látom, mely nagy dolog légyen embernek az ő magzatját megölni. Énnékem is legelőszer az szegény leányodon való keserülésem jöve előmben, gondolván, hogy atyafiak volnánk, és az én házasságomért kellene meghalni, de mi közi vagyon az te leányodnak az Ilonával?

Menjen el bátor haza az görög tábor innét, te penig, atyámfia, hadd el, ne sírj, ne indíts fel éngemet is sírásra.

„Sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok” – Mezei Andrással beszélget Várnai Pál

Ha penig valami jövendőmondás volt az te leányod Drámai módon elvesztem a látásomat, én nem gondolok azzal, az én részemet is én tenéked tulajdonítom, de az elébbi kegyetlen értelömböl elváltoztattam, mostan igazán tertént énnékem, hogy az én atyámfiát szeretvén elváltoztam gonosz erkölcsemből, mert az jámbor férfiúhoz illik afféle erkölcs, hogy mentől jobb értelömmel élhet, azzal éljen.

MENELAUS Az atyafiak között szokott háborúság indulni az szeretet miá, az családnak kívánsága miatt, utálok én afféle atyafiakat, kik egymás között háborúságot indítanak az ő alattok valókért. Ki készöríthet téged arra, hogy őtet megölnéd?

Nem szüks[ég Egynéhány ok készerít reá, hogy kegyelmeteknek ajánljam ez komédiát. Egyik ez, hogy magamnak is kedvet találnék véle, más meg ez, hogy látom, hogy mind ott benn Erdélben, s mind itt kinn Magyarországban az versszerzést igen elővették és közdologgá is tették, kit nem gondoltak, akármi héjával essék, csak őnékik tessék, és az versek fejében mehessenek ki az hasonló bötűk.

Akarám azért ez komédiaszerzést új forma gyanánt elővenni, hogy ha az ott benn való ifjak az ideki valókat az versszerzésben nemcsak követték, hanem sokkal inkább meg is elődzötték, ebben se maradnának el az ide valóktúl. Sőt indulnának el utának; így én részemre penig ezt sem bánom, ha azt is, mint az versszerzést, elveszik tőlem.

Meg is lehet penig az oly elméjő friss ifjaktúl, kiknek nemcsak az bölcs tudomány, hanem az kegyelmetek szépsége is serkengeti újabb-újabb dolgokra és szerelmes találmányakra elméjeket; nékem, ennyi sok különb-különbféle károkot vallott szegénlegénnek igaz elég csak elkezdeni is, azmit egyebeknek osztán fogyatkozás nélkül véghez vinni és megékesíteni.

Bizonyára mennyivel éntőlem ékesb igékkel lehetett, olyannal csináltam ez komédiát, kit kegyelmeteknek jó szűből kívánok és ajánlok, mint az kegyelmetekhez való jóakaratomnak örökkévaló szolgálatját.

  • Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény II. | Digitális Tankönyvtár
  • Ilyinskaya Marina látomás
  • Nélkülözhetetlen vitaminok a látáshoz

Végye kegyelmetek is jó néven, és nyomorult szolgáló gyanánt fogadja bé kegyelmetek házában, szolgáltasson kegyelmetek véle mindenkoron, de főképpen akkor, mikor az világbíró szerelemnek győzhetetlen nagy hatalmát érzitek magatokon. Drámai módon elvesztem a látásomat ez elsőben szerzett szolgálóleányom kedves lészen kegyelmeteknél ezért az én szolgálatomért, rövidnap más szolgálót is szerzek kegyelmeteknek, ki nemcsak ékes énekekkel is, és valami dolgok az én szerelmemben megtörténnek, mindazokról írt szerelmes levelekkel gyönyörködteti tikegyelmeteket.

Nyoma veszett a vakságomnak Hatvannyolc éves Fálun Dáfá gyakorló vagyok Kínából. Nagyon szerencsés vagyok, hogy megtapasztaltam a Dáfá csodálatos gyógyító erejét. Szeretném nektek elmesélni a történetemet. A majdnem teljes vakságom nyomorúságos élethez vezetett Kötőhártya-gyulladásom volt három éves koromban, de a szüleim nem gondolták, hogy szükséges lenne pénzt költeni, hogy megnézze egy orvos, amíg a látásom el nem kezdett rohamosan romlani.

Isten éltesse kegyelmeteket, és adjon oly kedves szerelmest, kinek úgy örülhessen kegyelmetek, mint az fülemilék az tavaszi időnek, kiknek gyönyörű éneklésekkel kikeletkor minden hegyek, völgyek, berkek széllyel mindenött zöngenek. Megtetszik penig, mert midőn más legén is, Montan nevő, fölgerjedett volna az Angelica szerelmére, és semmiképpen magához Drámai módon elvesztem a látásomat csalhatná Thyrsistől Angelicát, ilyen álnokságot mívelt, hogy oly italt áda Angelicának meginnya, ki miatt halálra válék.

Kit midőn Thyrsis megértett volna, látván, hogy Angelica immár vonyogna, azt hivé, hogy soha meg nem gyógyulna, hanem úgyan meghalna szegén.

a rövidlátást hyperopia gyógyítja meg

Ingyen sem várhatá azért, hogy az lélek kimúlik belőle, hanem mint reméntelen, elkeseredett ember, mindjárt elszökék, és az erdőkre bujdosék atyja házától. Csakhogy penig inkább meg ne találhatná senki, nevét is elváltoztatta, és Thyrsis helyett Credulusnak nevezé magát. Mely dolgot hallván Montan, s látván immár, hogy Thyrsistől elválasztotta volna Angelicát, menten az Angelica atyjához mégyen, s fölfogadtatja az vén jámborral, hogy ha ő meggyógyíthatja, néki adja Angelicát.

Nem késik azért, hanem hamar meggyógyítá Montan Angelicát, de azért ugyan megcsalatkozott az álnok lator reménségében, mert meggyógyulván Angelica, hogy megérté Montannak álnokságát és az ő szerelmes Thyrsise elbujdosását, ő is menten elszökék. Csak hogy senki meg ne tudhassa, hová lött, s hogy hamarébb megtalálhassa Thyrsist, Angelica helyett Juliának nevezé ő is magát.

Már tíz esztendeje múlik vala az Thyrsis és Angelica bujdosásának, mely idő közben csak hírt sem kaphatának egyik is az másik felől, egy mákszemet is. Már Thyrsis, kit minden ember Credulusnak hív vala, oly roncsosodott, oly szakadozott vala, s az Angelica is, ki Juliának nevezte vala magát, elnőtt s megállapodott vala, hogy egyszer, történet szerint, csak szerencsére, látá Credulus, de nem esméré az időben Juliát, hogy valami patakban horgászna, kinek nagy szépségén elálmélkodék, csudálván, mely igen hasonló volna az ő régi Angelicájához.

Az áfonya helyreállítja a látást

Azért nem esmérheti vala meg Credulus Juliát egyikért, hogy midőn azt hiszi, minémő halandófélen azelőtt tíz esztendővel hadta volt, hogy soha meg nem gyógyult, hanem úgyan akkor megholt az szép Angelica; másszor, ím, ezért nem esmérhette meg, hogy tíz esztendő elforgásában, noha nem rútult, hanem szépült, de azért ugyan megváltozott és megtölt vala Angelica. Harmadikért, hogy Juliának híja vala minden, senki nem tudja vala más nevét, mely név igen különbez vala az Angelica névtől.

Mindazon esméretlen voltában is azért nem tűrheti nyavalyás, hanem felgyullad Julia szerelmére, mely ő nagy szerelmét megjelenté bíztában egy hitves atyjafiának, Sylvanusnak, egy szálat sem tartván Sylvanus árultatásától.

De Sylvanus, mihelt meglátá, ottan elhagyván az ő régi szerelmesét, Galateát, ki mindaddig is, míg Sylvanus Juliához nem hajlott, csak kegyetlenkedett Sylvanuson, és megvetvén az Credulus-atyafiúságot, Juliára gerjed. Így azért, midőn Credulus nyilván [ Kérdé Credulus, eszében vévén az Sylvanus juhásza szavábúl Sylvanusnak Juliához való szerelmét, alítván szegén nyavalyás, hogy Sylvanus volna az Julia szeretője, hogy őmiatta nem nyerhetné ő Juliát.

20 látás az, hogy hány dioptriát

Öszvevész Sylvanussal, s Juliával is szemben lészen, kinek könyörög is erősen, de Julia meg sem esmérhetvén Credulust Thyrsisnek lenni, nem hajol hozzája, és okot vet belé, hogy ő régen más legén szerelméhez kötötte magát, annak mindholtig tökéletes és igaz akar lenni, mely szót Credulus Sylvanusra ért, s annál inkább elbúsul rajta.

Bújában penig, mint reméntelen ember, hogy szinte meg akarja ölni magát, reátalál esmét Julia, ott szóval beszélvén egymással, megesmérvén egymást, egymáshoz házasolának. Sylvanus is megbékéllik Galateával, s elveszi.