Érzékszervi rendszerek látása

Az érzékszervek receptorai, működése retina, halló-egyensúlyozó rendszer, szaglás, ízérzés — felépítése, működése, zavarai. Az érzékszervek elsődleges feladata a valóság fizikai ingereinek pontos és adekvát térbeli, időbeli reprezentációja és a fizikai inger neuronális jellé történő átalakítása. Az ingerek hatására létrejövő aktivitás az afferens rostokban az ingerület, az agyban lejátszódó tudatos érzékelési folyamat pedig a percepció.

Az érzékszervek funkcionális anatómiai felépítése jelentős részben meghatározza, módosítja az inger reprezentációját, a receptorok pedig végül a fizikai inger energiáját idegi jellé membránpotenciál változásmajd idegrendszer számára érthető neurális kóddá akciós potenciál sorozat alakítják. A receptor fogalmát ebben az értelemben érzékszervi rendszerek látása el kell különítenünk a sejtbiológiában használt receptor fogalomtól, ahol a receptor egy fehérjemolekula, ami a sejt egy része és minden testi sejtünk érzékszervi rendszerek látása számos ilyen receptor molekulával.

Az érzékszervek esetében a receptor nem csak a sejt egy részét jelenti, látás nők férfiak magát a sejtet, amelyik a fizikai energiát neuronális jellé alakítja. A receptor sejtek specializálódott neuronok, melyek felszínén természetesen lehetnek sejtbiológiai értelemben vett receptorok is, sőt magában a jelátalakítás folyamatában is gyakran részt vesznek a receptorsejt felszínén elhelyezkedő receptorok. A érzékszerveink a szem, a fül, a nyelv, orr szemészeti glaukóma a bőr, ami nem a teljes lista, mert léteznek még ún.

Jelen fejezetben a szomatoszenzoros rendszer tapintás, hő, fájdalom, propriocepció kivételével áttekintjük a látás, hallás-egyensúlyozás, ízérzés és a szaglás alapvető szervrendszereit, élettani folyamatait.

Az érzékszervek funkcióinak vizsgálatára alapvetően két fajta vizsgálóeljárás létezik az orvosi gyakorlatban. Az egyik az ún. Ez a leggyorsabb, legegyszerűbb és legolcsóbb módszer is egyben jól érzékszervi rendszerek látása verbális betegek esetében. Nonverbális betegeknél gyermek, szellemileg fogyatékos egyénvagy szimuláns ill. Ebben az esetben az egyetlen lehetséges módszer a kiváltott potenciál technika, melyet limitált modalitások esetében, jelenleg a látás, a hallás és a szomatoszenzoros rendszer vizsgálatára alkalmazhatunk.

Szaglás és ízlés vizsgálatára jelenleg nem léteznek rutin elektrofiziológiai módszereink. Kiváltott potenciál módszer esetén jellegzetes vizuális, akusztikus, vagy elektromos ingereket alkalmazunk, és közben agyi elektromos tevékenységet regisztrálunk a hajas fejbőrről.

Az ingert többször ismételve, az agyi kiváltott válaszokat pedig statisztikailag értékelve végül el lehet dönteni, hogy az adott inger kiváltott-e megfelelő érzékletet és következményes elektromos aktivitást az agyban vagy sem.

Érzékszervi rendszerek látása, Érzékszervek a madarak látása

A kiváltott potenciál technika jóval időigényesebb, és speciális szaktudást, eszközöket igényel, mint a pszichofizikai módszerek, melyek szinte bármelyik orvosi rendelőben elvégezhetőek. Látás Vitathatatlan, hogy a látás a legfontosabb érzékszervünk. Egyik érzékszervünk kiesése sem rontja az élet minőségét oly nagy mértékben, mint a látás teljes elvesztése. A környezetünkről a leggyorsabban a legnagyobb mennyiségű információt a látás útján kapjuk. A látás első lépése a külvilág leképezése a szem optikai rendszerének segítségével.

Az optikai rendszeren keresztül valós, fordított állású, kicsinyített és görbült kép vetül a szemgolyó belső felét borító retinára, ami számos fotoreceptor sejtből, csapokból és pálcikákból valamint egyéb idegsejtből áll. A retina feladata, hogy a fényenergiát a rávetült képnek megfelelően, pontos térkép szerint átalakítsa neurális kóddá. A neurális kód a nervus opticus rostjain keresztül eljut az agyba, ahol a thalamusban átkapcsolódva végül eljut az agykéregbe. A látott képi információ feldolgozása, értelmezése tehát nem a szemben, hanem az agyban történik, ami egy hallatlan bonyolult, komplex folyamat vizuális percepció.

A látás ép látórendszerrel rendelkező egyének számára egy magától értetődő, erőfeszítést nem igénylő folyamat. A másodperc tört része alatt vagyunk képesek azonosítani tárgyakat, esettanulmány szemész letöltése, személyeket. Pillanatok alatt ismerjük fel a veszélyt jelentő szituációt és gyakran gyönyörködünk a környezetünk és a körülöttünk lévő világ szépségében, melyek a látás útján tudatosulnak bennünk.

Nekünk ezért az élményért látszólag semmit nem érzékszervi rendszerek látása tennünk, csak kinyitni a szemünket és körülnézni. Talán mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy mind a mai napig nincsenek emberi módon látó robotok, autót vezető gépek vagy a gazdájukat látás útján felismerő számítógépek.

A látással nyert óriási érzékszervi rendszerek látása feldolgozása komputációs szempontból komoly kihívás az egyébként legfejlettebb agyvelővel rendelkező embernél is. A látott képnek számos aspektusa létezik, érzékszervi rendszerek látása az agy részfeladatokra bontja a bemenő információ feldolgozását, és az egyes speciális részfeladatokat más és más agyterületek végzik.

Külön agyterületek dolgozzák fel és érzékelik pl. A figyelem és a szem mozgását meghatározó agyterületek szintén elkülönülnek visual graspingahogyan szelektív károsodása lehet a tárgyak megnevezésének képességében asszociatív vizuális agnózia is.

A látórendszer vizsgálata Az orvosi gyakorlatban általában a visus, a látótér, a fundus, a pupillareakciók és a színlátás alapján történik érzékszervi rendszerek látása látásfunkciók megítélése. Amennyiben az agykérget érintő lézió vagy fejlődési rendellenesség kapcsán valamilyen látásfunkció szelektív károsodásának a gyanúja felmerül, ezek megítélése speciális, célzott vizsgálóeljárást igényelnek.

Tájékoztató látásélesség visus Tájékozódó visus vizsgálatot végezhetünk ujjolvasás segítségével.

Általában 1, 2 és 6 méterről mutatjuk ujjainkat, és a páciensnek egyik szemét letakarva kell a helyes választ megadnia. A látásélesség mértékét ennél a vizsgálatnál az ujjolvasási távolság megadásával számszerűsíthetjük. Ha erre sem képes helyesen válaszolni, akkor már csak fényérzékelésről lehet szó. A fényérzékenységet vagy takarással, vagy a szembe irányított lámpa segítségével vizsgálhatjuk.

A teljes fényérzéketlenséget amaurosisnak hívjuk. Snellen tábla visus A visus gyors és pontos megítélésére Snellen táblákat használunk, melynek során precíz méretezéssel konstruált különböző nagyságú karaktereket ábrázoló Snellen táblát néz a páciens 5 m távolságból. A visust ebben az esetben egy decimális számmal jellemezzük, ami a látásélesség objektív mérőszáma, érzékszervi rendszerek látása fiziológás értéke 1.

Emberi érzékszervi rendszerek látása, Emberi szem

Durván egy ívperc alatt látszik az a két pont, ami öt méterről nézve 1. Ha a visus 0. A visus táblákon leggyakrabban használt karakterek az ún.

Snellen E vagy Landolt C betűk különböző orientációban. Az objektív látásélesség meghatározásához a betegnek el kell tudni döntenie, hogy az adott méretű betű melyik irányban áll.

A Landolt C esetén az irány az, amelyik oldalon a kör megszakad, Snellen E esetén az irányultságot az E szárának orientációjával lehet definiálni.

Öt méter vizsgálati távolság esetén ez azt jelenti, hogy a teljes betű mérete 7. Ha a visus gyengébb, akkor ahhoz a betűhöz tatozó decimális érzékszervi rendszerek látása dokumentáljuk, amelyiket még éppen jól látta a beteg. A visust szemenként külön-külön értékeljük. A kétszemes visus valamivel mindig jobb, mint az egyszemes. A decimális rendszer mellett használják még a visus törtet is, ami lényegében ugyanaz, mint a decimális, csak nem végezzük el az osztási műveletet.

Világszerte nagyon sok visus tábla rendszer létezik, de az elv mindegyiknél ugyanaz. A visus vizsgálatát elvégezhetjük olvasási, kb. Ez különösen idősebb korban, év felett fontos, mikorra kialakul az ún.

Érzékszervi rendszerek látása, Érzékszerv – Wikipédia

Ennek oka a szemlencse rugalmasságának csökkenése, a következménye pedig a közelre történő akkomodáció képességének jelentős beszűkülése. A presbyop egyén kiválóan lát távolra, de amikor közelre lévő tárgyakra kellene fókuszálni, akkor erre képtelen, ezért a közeli betűket nem képes olvasni, az olvasáshoz dioptriás gyűjtőlencsére van szüksége. A presbyopia része a fiziológiás öregedési folyamatnak, mivel a lencse rugalmassága már fiatal felnőttkortól folyamatosan csökken.

A visus romlását számos törési rendellenesség okozhatja, de a legtöbb látásélesség romlás fiatal korban szemüveggel korrigálható.

Emmetropia az, amikor nincs törési hiba. Ilyenkor az éles kép pontosan a retina síkjában keletkezik. Távolba tekintéskor a szemlencse teljesen lapos, közelre tekintéskor a lencse cm-ig képes alkalmazkodni fiatal felnőttkorban.

• Hyperopia 5 dioptriát
• Magas rövidlátás, hogyan lehet helyreállítani a látást

Ezt nevezzük közelpontnak, azt a távolságtartományt pedig, amelyben élesen látunk, akkomodációs tartománynak. Hypermetropia, vagy távollátás esetén a szemtengely rövidebb, ezért bizonyos esetekben az éles kép a retina mögött keletkezik. Távolba tekintéskor a szemlencse nem teljesen lapos, mert akkomodál, és ezzel korrigálja a törési hibát igaz, ezzel el is veszti akkomodációs tartományának egy részét. Közelre tekintéskor nem képes cm-ig akkomodálni, ezért a hypermetróp a törési hiba fokától függően közelre rosszabbul lát.

Ez a hiba domború, vagy gyűjtőlencsével korrigálható. Myopia, vagy rövidlátás esetén a szemtengely általában hosszabb, így az éles kép távolba tekintéskor a retina előtt keletkezik. Ekkor a szemlencse lapos, de nem lát élesen az egyén. Közelre viszont akár a cm-es maximális adaptációs távolságon belül is képes akkomodálni és élesen látni.

Ez a törési hiba homorú vagy szórólencsével korrigálható. Astigmia az a fajta törési rendelenesség, amikor az optikai rendszer törőképessége nem minden irányban azonos. Ezt legtöbbször a cornea felszínének nem teljesen gömb alakja okozza.

A törési hiba megfelelő cilinderes lencsékkel korrigálható. Amblyopia, vagy tompalátás az a rendellenesség, amikor az egyik szem látásélessége úgy csökken, hogy az optikai lencsékkel nem javítható.

Ebben az esetben a rendellenesség oka nem a szemben, hanem az agykérgi szinaptikus kapcsolatok helytelen kialakulásában keresendő. Látásfejlődés során a két szemet ért inkompatibilis képet az agy nem volt képes egy képpé ötvözni fúzionálniezért az egyik szemhez tartozó kérgi érzékszervi rendszerek látása szupresszálódott.

A probléma 7 éves korig az esetek nagy részében teljesen visszafordítható, később viszont gyakorlatilag kezelhetetlen. Látásélesség romlást okozhat a szemlencse áttetszőségének csökkenése, vagy más néven cataracta.

A cataracta kialakulása idős korban része a fiziológiás öregedési folyamatnak. Kezelése műtéttel lehetséges, az elöregedett, opálos szemlencsét eltávolítás után áttetsző rugalmas műanyag implantátummal pótolják. Látásromlást okozhat még a cornea transzparenciájánk csökkenése, az üvegtestben megjelenő homályok a retina betegségei valamint látópályák sérülése.

Ezeket a későbbiekben a megfelelő fejezetekben tárgyaljuk. Emmetrop egyénnél ez 1 ívperc. A két definíció egyenértékű, egymással azonos decimális értéket ad 1.

Érzékszervek a madarak látása

Látótérvizsgálat perimetria A látópálya vagy a retina sérülései látótérkiesést okozhatnak. A látótér nagysága az egyén anatómiai arcfelépítésétől függően némi variabilitást mutat, kb.

A két szem látóterének jelentős része kb. Ha a látótér kiesése szigetszerű, azt scotomának hívjuk. Fiziológiásan a szemnek egy érzékszervi rendszerek látása két szkotómája van attól függően, hogy milyenek a megvilágítási viszonyok. Elegendő fény esetén az ún. A vakfolt területén sem csapok, sem pálcikák nincsenek a retinán. Amennyiben jelentősen csökkent a megvilágítás, csak a pálcikák működnek. Ez az ún.

Scotopiás látás során nem csak a vakfolt, de a fovea centrális területén sem vagyunk képesek tárgyakat észlelni, mert ezen területen hiányoznak a pálcikák, itt csak a kevésbé érzékeny csapok találhatók, amelyek ilyen körülmények között nem közvetítenek látásinformációt. A látótér tájékoztató vizsgálatához megkérjük a beteget, hogy egyik szemét takarja le, a másikkal tekintsen egyenesen előre.

Célszerű érzékszervi rendszerek látása megkérjük, hogy a homlokunkra fixáljon. Ujjainkat állandó mozgatás mellett periféria felől fokozatosan a látótér centrálisabb területei felé mozgatjuk. Megkérjük, hogy fogja meg, ha látja az ujjunkat. A vizsgálatot mind a négy fő irányra elvégezzük, majd megbecsüljük a szögeket. Ugyanezt elvégezzük a másik oldalon.

Aura Látás Technika (Étertest): 5 perc alatt már láthatod .

A vizsgálatot elvégezhetjük úgy is, hogy két szemmel néz a beteg és kétoldalt mindkét kezünk ujjait mozgatjuk a látótérben. Ilyenkor általában két kézzel nyúl az ujjainkért. Amennyiben csak egy kézzel nyúl az ujjunk után, szenzoros neglekt szindrómával álluk szemben. A szenzoros neglekt hátterében az agykéreg vizuális, érzékszervi rendszerek látása, frontális vagy a mezolimbikus dopaminerg rendszer sérülése állhat.

Látótérvizsgálat alatt ellenőrizzük, hogy folyamatosan fixál-e a beteg. Ha rossz a fixáció, nem megbízható a vizsgálat. A tájékoztató látótér vizsgálat nem alkalmas scotomák kimutatására, ehhez periméterre van szükségünk.

A periméter a látótér pontosabb vizsgálatára tervezett készülék, érzékszervi rendszerek látása bármilyen fajta látótérkiesés meghatározására alkalmas.

A hagyományos periméter esetén a beteg egy adott pontra fixál, miközben a vizsgáló kézzel mozgatja a készülék által kivetített fényfoltot, mely a látótér bármely érzékszervi rendszerek látása irányítható, ki és bekapcsolható. Változtatható még a fényfolt nagysága, színe, luminanciája.

Ha a fényfolt ki- és bekapcsolásának pontos idejét képes visszajelezni a beteg, az bizonyítja, hogy tényleg látja is.

Az érzékszervek lehetnek egysejtűek és többféle szövetből álló, érzékszervi rendszerek látása szervek. Az érzékszervekben az inger hatására keletkező ingerület a központi idegrendszerbe vezetődik végső feldolgozása, az érzet kialakulása itt történik. Az egész anatómiai és működési egységet analizátornak lehetséges-e látással szülni 7.

A látótér ilyen módon történő vizsgálata rendkívül időigényes, odafigyelést igényel mind a vizsgáló, mind pedig érzékszervi rendszerek látása vizsgált személy részéről. A feladat munkaigényének csökkentése érdekében automatikus készülékeket is alkalmaznak a látótér meghatározására a szemészetben, de ezek az eszközök általában csak fokos látótérkiesésig adnak megbízható eredményt, ami a neurológiában gyakran nem elegendő.

A látótér kieséseket a látópályáknál tárgyaljuk részletesen. Fundusvizsgálat ophthalmoscopia Az ophthalmoscopia lényege, hogy a pupillán keresztül bevetített fény segítségével megvilágítjuk, és megtekintjük a retina elülső felszínét. A vizsgálatot egy speciális készülékkel, az ophthalmoscop segítségével végezzük. Az ophthalmoscop lényege, hogy biztosítja a vizsgálatnak azt az alapvető fizikai feltételét, hogy a bevilágított és a visszavert fénysugarak ugyanazon az útvonalon haladjanak.

Ugyanis csak ebben az esetben láthatunk képet a retináról.

A bevilágításhoz erős fényre van szükség, ami gyakran kellemetlen a érzékszervi rendszerek látása számára, és a pupilla beszűkülése miatt limitálja az egyszerre áttekinthető retinaterület nagyságát. Szükség esetén a pupilla mydriaticumok pl. A pupillatágítás percet vesz igénybe, amire nem mindig van idő, ezért sürgős esetben kénytelenek vagyunk kompromisszumot kötni, és csak limitált területet vizsgálni. Megkülönböztetünk direkt és indirekt ophthalmoscópiás eljárást.

Az egyszerű ophthalmoscoppal a direkt eljárást alkalmazzuk. Indirekt eljárás során egy nagy érzékszervi rendszerek látása általában 20 Érzékszervi rendszerek látása kondenzor lencsét helyezünk a cornea közelébe, néha a felszínére, és emellett még egy ophthalmoscopot is használunk, ami lehet binoculáris is.

Ennél a módszernél is szükség van a pupilla tágítására. Óriási előnye viszont, az emberek hány százalékának vannak látási problémái egyszerre nagy retinaterület is áttekinthető.

Indirekt ophthalmoscopia esetén a látott kép fordított állású. Az artériák úgy különíthetők el a vénáktól, hogy az artériák érzékszervi rendszerek látása vénáknál világosabbak és középen kissé szélesebb világos fényreflex látható, mint a vénák esetén. A papilla éles szélű, függőleges irányban kissé megnyúlt ovális, narancssárgás rózsaszínű terület, közepén az artéria és véna centrális retinae ágaival. A makula a papillától temporálisan ° távolságra és kicsit lejjebb elhelyezkedő érszegény, erősebben pigmentált, sárgás terület, melynek közepén található egy kis benyomódás, ami a fovea.

Az éleslátás szempontjából ez a terület a legfontosabb.