Vakság – Wikipédia

Vak embernek van-e látása

Kapcsolódó cikkek

Juhász Edina De mi a helyzetben a való életben? Tényleg igaz azhogy aki elveszti a látását, annak a többi érzékszerve kifinomultabbá válik? A tudomány szerint ez a közhiedelem igaz is, meg nem is. Vagyis a kérdés sokkal összetettebb annál, hogy egy igaz-hamis válasszal el lehessen dönteni. Általánosságban is bonyolult Tényleg javul a hallása azoknak, akik nem látnak?

vak embernek van-e látása

Erre a rövid válasz az, hogy nem. Nem lesz érzékenyebb a dobhártyájuk, az agyban és a fülben fizikailag semmi nem változik meg azért, mert valaki elveszti a látását.

vak embernek van-e látása

Nem igazolja ezt semmilyen kutatás, semmilyen vizsgálat, és sok vak ember is azt mondta különböző kutatások alkalmával, hogy egyáltalán nem gondolják, hogy kifinomultabb lett az érzékelésük, vagy jobban hallanak mint a látók. Ezzel azt hihetnénk, hogy a téma le is van zárva, de most jön a csavar, hiszen közben valóban úgy tűnik, mintha sokkal kifinomultabb lenne a többi érzékszervük.

Account Options

Ennek oka röviden annyi a kutatók szerint, hogy egyszerűen jobban odafigyelnek, elvégre látás híján a többi érzékszervükre vannak utalva. De persze ez sem ennyire egyszerű. Amikor egy látó ember azt hallja, hogy jön egy autó, ösztönösen odafordul, hogy megnézze, milyen messze van.

  • Szemészeti segítségnyújtás a lakosság számára
  • Index - Tudomány - Tényleg kifinomultabbá válnak a vak emberek érzékei?
  • A vak személynek nyújtott szolgáltatás zavaró.
  • Mi a látás mínusz öt

Eszébe sem jut a hangja alapján megtippelni, milyen messze lehet, és mennyire gyorsan közeledhet. Ugyanúgy tapintással is sokkal több információt tudnánk befogadni - de minek tennénk, ha ott van a szemünk, ami látja.

Itt sem arról van szó, hogy valaki nem is akarja ezeket a plusz információkat befogadni, ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni, azt mondanánk, hogy az agy kiegyensúlyozza és irányítja, hogy a rengeteg adatból melyik érzékszerv által begyűjtött információkat használja.

Válts nézőpontot

Vak embernek van-e látása bizonyos érzékszervek blokkolásával másokat fel lehet erősíteni, valószínűleg ön is megtapasztalta már: ha például egy halk, és zajos hangfelvételen próbálja az ember megérteni a szöveget, sokszor ösztönösen vegetáriánus a látás érdekében a szemét, hogy jobban halljon jobban tudjon a hangra koncentrálni. Ha volt már olyan étteremben, ahol teljes sötétben szolgálják fel az ételeket, rövid időre megtapasztalhatta, milyen az élete azoknak, akik nem támaszkodhatnak a látásukra.

Ilyen helyen előbb-utóbb elkezdik érteni a vendégek, mennyi olyan információt gyűjt be az agy, amire egyébként nem is figyelünk, viszont ha rá van kényszerítve az ember, akkor sokat vak embernek van-e látása. Bár fizikailag nem változik semmi az agyban, ezt lehet fejleszteni. Ha valakinek bekötik a szemét, és bevezetik egy szobába, ahol szól a tévé, valószínűleg rá tud mutatni, hogy milyen irányból jön a hang, talán azt is meg tudja saccolni, hogy közel vagy távol van a készülék.

Ezzel szemben egy vak ember azt is tudja, hogy a vak embernek van-e látása mögött valószínűleg fal van, és a hanghullámok visszaverődéséből még azt is érzi, milyen távol lehet az a fal.

A korábbi példánál maradva: minél többet gyakorolja, hogy hangról megmondja, milyen messze lehet egy autó, annál pontosabban megy majd a dolog. Gyakorlatról van szó, nem arról, hogy javult a hallása. Kutatások szerint nem csak a madarak vagy a delfinek trükkje, hogy a hanghullámok visszaverődése alapján "látnak", hanem valamennyire az emberek is meg tudják ezt csinálni, persze jóval kevésbé kifinomultan és pontosan.

vak embernek van-e látása

De ehhez hasonló az is, hogy a látássérültek a fehér bottal nem csak azt tudják felmérni, hogy van-e előttük akadály, hanem a hangból és a bot rezgéséből arra is tudnak következtetni, hogy milyen felületű tárgyba ütköztek.

Ez is csak gyakorlás kérdése, egy idő után olyan ösztönössé válik, hogy már fel sem tűnik. És most jön a csavar! Eddig azt mondtuk, hogy az egész csak tanulás és gyakorlás dolga, és akár egy látó is képes lenne mindezt elsajátítani.

Bejegyzés navigáció

Viszont azoknál, akik születésüktől kezdve vakok vagy nagyon korán vesztik el a látásukat, az agy mégis csak képes arra, hogy kissé áthuzalozza magát. Persze nem fizikailag, viszont a kutatások szerint a hallás- és tapintásszenzorok máshogyan működnek náluk, mint a látó embereknél.

vak embernek van-e látása

Az agy egyszerűen átcsoportosítja az vak embernek van-e látása a látóközponttól, és a látókéreg idegei is képesek lesznek arra, hogy más területekkel együttműködjenek.

Ezt hívják úgy, hogy keresztmodális neuroplaszticitás: az agy megváltoztatja a saját szerkezetét, optimalizálja a saját áramköreit.

Milyen álmokat látnak a vak emberek, a csecsemők és a macskák

Ez egyébként nem a vakok specialitása, egészen hétköznapi trükk, egy új mozdulat megtanulása például pont így történik.

Hallássérültek esetében pont amiatt fontos, hogy a gyerekek az első három évükben kapjanak hallókészüléket, amivel a hangingerek elérik az agy megfelelő területét, hogy ne következzen be ez a fajta keresztmodális neuroplaszticitás - vagyis az agy ne forduljon más ingerek felé, és ne csökkentse a hallási kapacitást.

Az vak embernek van-e látása ebben az esetben az, hogy ha később jutnak implantátumhoz, akkor nem azzal lesz vak embernek van-e látása, hogy halljanak, hanem a megértéssel. Ilyen agyi tevékenység nincs azoknál, akik az életük későbbi szakaszában vesztik el a látásukat. Persze felmerül a kérdés: miért?

Ha az agy egyébként is folyamatosan tökéletesíti magát, akkor ilyen helyzetben miért nem lendül akcióba? Az alaphipotézis az, hogy később már nem tud az agy változtatni a berögződéseken, vagyis ha valaki soha nem látott, vagy csak az élete első pár évében, akkor az agy még képes drasztikusan módosítani magát, később viszont már nem.

vak ember

Az sem pontosan meghatározható, hogy így mennyivel lesz a hallásuk kifinomultabb azoknál, akik az életük elején vesztik el a látásukat - hiszen nem arról van szó, hogy ők kétszer olyan jól hallanak, mint a látók, hanem arról, hogy a hallásvizsgálatokon általában jobban teljesítenek.

Izgalmas részlet ezzel kapcsolatban az is, hogy akinél így átdrótozta magát a saját agya, azoknál azt vették észre, hogy nem tudják nagy biztonsággal megmondani, hogy milyen távolról hallják a hangot, ha az lentről vagy fentről, vertikálisan vagy horizontálisan érkezik.

Ezek olyan különbségek, amik nem tesztkörnyezetben nem igazán jönnek ki. Összefoglalva: kifinomultabb lesz valaki hallása ha elveszti a látását? A pontos válasz az, hogy nem, de kis odafigyeléssel és gyakorlással mégis csak igen.

Ma is tanultam valamit Most együtt csak forintért!