Van-e látása a méheknek, Navigációs menü
Tartalom
Ez azonban egyáltalán nem így van, és nemcsak azért, mert léteznek vak állatok is pl.
Van-e látása a méheknek
Ezért a fejlődésük során ehhez igazodva alakult ki a szemük is. Amelyik fajnak nincs szüksége bizonyos színekre vagy formákra, annak a szeme ezeket nem is érzékeli.
- Tudta-e, hogy… | Pásztor Méhészet
- No Comment A kaptáron kívül tartózkodó méhről sok mindent tudni kell, hiszen kész csoda, hogy a méh a lakása körüli légtérben eligazodik és legtöbbször hazatalál, elvégre a méh látása gyengébb az emberénél.
- Van-e látása a méheknek.
- 2 5 látás a rövidlátás
- Látás[ szerkesztés ] A méhek szeme más rovarokéhoz hasonlóan összetett.
- Van-e látása a méheknek - europaetterem.hu
A legtöbb emlős például nem látja a színeket, más állatok viszont olyan frekvenciatartományokat is érzékelnek a fényből, amelyet mi nem, ezért ugyanazt a színt egészen másnak látják. Ez utóbbiak közé tartoznak a méhek is, amelyek az ultraibolyát a polarizált fényt is használják az érzékelésükben. Közelről ilyen a rovarok összetett szeme.
Méhek eltájolása, méhlopások
Honnan lehet megtudni, hogy mit látnak a méhek? Az élőlények érzékeléséről például olyan kísérletek alapján kaphatunk képet, amelyek a feltételezéseink szerint az ő életükben is előforduló választási lehetőségeket kínálnak fel nekik.
Mit csinálnak a méhek télen?
Az egyik ilyen, méhekkel foglalkozó kísérletet a fénytan kiemelkedő tudósa, a Nobel-díjas Richard P. Feynman ismertette, egy előadásában. A kísérletben azt vizsgálták, hogy vajon milyen színeket tudnak megkülönböztetni a méhek.
Tudta-e, hogy…
Van-e látása a méheknek különféle színű papírlapokra mézet cseppentettek, hiszen a méz biztosan odavonzza a rovarokat. A legérdekesebb eredményeket a fehér többféle árnyalatából álló papírlapok kísérlete hozta, ezeknél derült ki ugyanis, hogy a méhek a fény ultraibolya tartományát is látják.
Az ultraibolya, latin szóval ultraviola, rövidítve: UV sugárzás az ember által látható fénynél kisebb, de a röntgensugárzásnál nagyobb hullámhosszúságú, a — nanométeres tartományba eső, elektromágneses sugárzás.
A szó onnan ered, hogy a legkisebb hullámhosszúságú, de általunk még látható fény színe az ibolya.
Van-e látása a méheknek. A háziméh érzékelése
A kutatók a méhek elé különféle árnyalatú fehér papírlapot tettek le, amelyek az emberi szem számára alig megkülönböztethetőek. A fehér szín összetett szín: a három alapszín, a piros, a sárga és a kék teljes keverékéből áll, amelyek piciny arányváltozásai azonban más és más árnyalatot hoznak létre.
A méhek érzékelése — Látás, színlátás, szaglás, hallás, ízlelés, mechanoreceptorok, mágneses terek, polarizált fény érzékelése méheknél Megjelent a Vadméhek facebook csoportban, valamint a Hatlábúak Birodalma blogon Különösen fontos szempont lehetett ez a méheknél, akik evolúciójuk során aktív, repülő életmódot folytató, viráglátogató szervezetté lettek.
Mi ezeket szinte nem is látjuk, a méhek azonban határozottan különbséget tettek az árnyalatok között, éspedig aszerint, hogy azok milyen mértékben verik vissza az ultraibolya fényt.
Ez azt jelenti, hogy a méhek egyrészt látnak az ultraibolya tartományban, másrészt pedig — éppen ezért — a fehér virágokat színeseknek látják, van-e látása a méheknek az ultraibolya fény lehetővé teszi a számukra az összetevők érzékelését is.
Emellett a méhek látásának további specialitása, hogy ha a kék ég egy darabkájára ránéznek, minden kétséget kizáróan meg tudják állapítani, hogy merre van a Nap, anélkül, hogy magát az égitestet látnák. Ez pedig azért lehetséges a számukra, mert a szemük érzékeny a myopia kezelési fórum polarizációjára, egyszerűen szólva a meghatározott síkú visszaverődéseire is.
A Napból érkező elektromágneses sugárzás eredendően a terjedési irányára merőleges sík bármely irányában rezeghet, van-e látása a méheknek azonban olyan felületek, amelyekről visszaverődve a fény meghatározott irányban rezeg tovább. A poláros fény felhős, borult időben is pontosan jelzi, hogy hol áll a Nap az égbolton, ami a méhek számára rendkívül fontos ahhoz, hogy hazataláljanak a kaptárukhoz.
A tudományban ennek képességét polarotaktikus viselkedésnek hívják.
A méhek ebben nem állnak egyedül, hiszen pl. Ebben az esetben ugyanis könnyen megtéveszthetnék őket az olyan, olykor szintén nagyon fényes területek, amelyek ugyan hasonlítanak a vízfelületre, de valójában aszfaltozott terek vagy homokmezők.
A háziméh érzékelése
Az evolúciónak hála, ezek a rovarok a méhekkel az élen iránytűként tudják használni a poláros fényt. Erre az ember csak külső segédeszközökkel — például ásványokkal vagy kristályokkal — képes: ezeket az ég felé fordítva megfigyelheti az égbolt fényeinek eloszlását. És ha ismeri, hogy a Napból érkező fények mikor hogyan oszlanak el a zeniten, akkor felhős időben is be tudja mérni a helyzetét, például a tengeren.
Egyes feltételezések szerint a vikingek például turmalint használtak az ilyen helyzetmeghatározásokhoz. Ha keresztmetszetet készítünk, jól látszik, mennyire gazdaságos az ommatídiumok elrendeződése.
A nektár begyűjtése és érlelése A nektár begyűjtése és szállítása hihetetlenül nagy munka. Egy kiló akácmézhez kb. A méh egyszerre kb.
Hogy csinálják?! A méheknek hatalmas, összetett szemük van, amely az egyetlen lencsét tartalmazó emberi szemmel ellentétben sok, egyszerű szemből, pontosabban sejtből áll, amelynek ommatídium a neve. Ezek alakja hosszan lenyúló, elkeskenyedő kúp.
Mindegyik ommatídium felső, kiszélesedő végén tehát nem a mélyén, mint a miénkben egy lencséhez hasonló képződmény van. Ez begyűjti a fényt, amely azután a kúpban lefut a szervecske másik végén induló idegszálhoz. Ez közvetíti majd az információt a rovar idegrendszeréhez, amelynek kb.
A kúp alaknak az a jelentősége, hogy az ommatídiumból nagyon sok fér el kis helyen, miközben a felső részük hatalmas gömbfelületet ad ki. Ez a nagy felület pedig igen nagy látószöget biztosít a rovarnak, ami lehetővé teszi, hogy egyszerre rengetegféle információt gyűjtsön be a környezetéből. Kétségtelen, hogy a sokfelé tekintő szemek nem biztosíthatnak nagy látásélességet, ugyanakkor a méhek a látásuk alapján azonnal és mindennél nagyobb pontossággal fel tudják mérni, hogy merre és hogyan mozognak körülöttük a többi van-e látása a méheknek vagy egyéb élőlények.
A méhek tehát nemcsak attól különlegesek, hogy sajátos társadalomban élnek, hanem attól is, hogy a szemükkel tudják a leghatékonyabban megvédeni magukat, az adhatja a számukra a legnagyobb biztonságot.