Vizuális funkciók és kutatásuk
Tartalom
Tartalomjegyzék
Vizsgálódásait saját emlékezetén végezte: szólistákat dolgozott ki, tanult meg, és vizsgálta az emlékezeti teljesítményét. Eredményei alapján ő írta le az ún.
- Emlékezet – Wikipédia
- Látási norma
- Myopia hyperopia amblyopia
Az emlékezet vizsgálatának ebbinghausi hagyománya, amelyet később verbális tanulási megközelítésnek neveztek, az Egyesült Államokban talált követőkre és vált rendkívül népszerűvé. A kutatók ezen szemléleten keresztül azt vizsgálták, hogy a különböző feltételek hogyan befolyásolják az újonnan elsajátított ismeretek hozzákapcsolódását a régiekhez.
Navigációs menü
Eredményeiket az inger-válasz kategóriák segítségével értelmezték, és kísérleteik során többnyire szólisták tanulását alkalmazták. Ez a megközelítés az as évektől nagyjából a as évekig virágzott.
Az emlékezetkutatás másik nagy gyökere a német alaklélektani iskolához köthető. Az elsősorban percepcióval foglalkozó irányzat az észleléskutatási eredményeit megpróbálta az emlékezetkutatásban is alkalmazni. A Gestalt-pszichológusok inkább a belső reprezentációk jelentőségét hangsúlyozták az inger-válasz kapcsolatok helyett.
Az emlékezetre mint aktív folyamatra hívták fel a figyelmet, és a tanulást végző személy szervezői tevékenységére is hangsúlyt fektettek.
Ezen irányzat jeles képviselője George Mandler és Endel Tulving. Az emlékezetkutatás harmadik fő irányvonala Nagy-Britanniából indult ki, amely Frederic Charles Bartlett Az emlékezés című művének nyomán alapult. Bartlett megkérdőjelezte az értelmetlen szövegek tanulása mechanizmusának vizsgálatát, és a hangsúlyt a komplex, összetett ingeranyagokra helyezte. Híres emlékezeti tesztje "A szellemek háborúja", amely az európai kultúra számára idegen népek hagyományain alapuló népmese.
Vizsgálataiban kifejezetten hangsúlyozta a megértésre tett erőfeszítést, az emlékezés során előforduló hibázások vizsgálatát. Bartlett úgy vélte, hogy a feltevések belső reprezentációkon, sémákon alapulnak. A sémák strukturálják a világról őrzött tudásunkat, illetve befolyásolják azt is, a látásműtét helyreállítása hány évtől miként tárolunk el és hívunk elő vizuális funkciók és kutatásuk információkat.
Azonban ezeket a nehezen megragadható belső reprezentációkat kísérletileg ekkor még nehezen lehetett vizsgálni.
Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből
Az es évek kognitív vizuális funkciók és kutatásuk keretében elterjedt az ún. A digitális számítógép modelljére kialakult az emlékezet mint információkódoló, -tároló, illetve -előhívó, több tárolási rendszerrel rendelkező modellje. Az utóbbi évtizedekben az alternatív látási technikák a kognitív tudomány egyik vezető témájává vált.
Az emlékezés folyamata[ szerkesztés ] Információfeldolgozási szemszögből három fő lépésre osztható az emlékezés folyamata: kódolás, azaz az információ befogadása, feldolgozása és kombinálása tárolás, azaz a kódolt információ tartós regisztrálása előhívás, azaz az eltárolt információ felidézése valamely inger hatására Az emlékezés folyamatának e három szintje különböző feladatokat lát el, azonban szorosan összefüggnek egymással.
A kódolás milyensége befolyásolja az információ eltárolását, a tárolás módja pedig a későbbi előhívás sikerességét. Gátlás az emlékezeti előhívásban[ szerkesztés ] Irányított felejtés [1] Bjork és munkatársai foglalkoztak a jelenséggel, amelyet irányított felejtésnek neveztek el az eljárásuk során.
Liebermann Mária
Miután ezt az intrukciót megkapták a kísérleti személyek újabb szavakat kellett megtanulniuk, ezt követően egy rövid feladatot kaptak késleltetés gyanánt, s csak ez után kérték meg őket, hogy idézzék fel az összes inger, amelyet a kísérletben láttak, azokat is, amelyekre azt az utasítást kapták, hogy elfelejthetik. Az eredmények azt mutatják, hogy a kísérleti személyek elfelejtették azokat a szavakat, amelyek a felejtési instrukció előtt álltak.
A kontrollcsoport kísérleti személyei a felejtési instrukció helyett emlékezési instrukciót kaptak, tehát arra kérték őket, hogy minél több ingert tartsanak fejben.
A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának. Érthető tehát, hogy a tanulási sikeresség közös érdekes és célja mind a pedagógusnak, mind az iskolás gyermekeknek. A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyerekek számára az értelmes tanulás feltételeit, ezáltal biztosítva mentális fejlődésük optimális ütemét. A sikeresség másik feltétele a gyermekek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő.
A felejtési instrukciót kapó csoport résztvevői szignifikánsan kevesebb szót tudtak felidézni a vizuális funkciók és kutatásuk, mint a kontrollcsoport tagjai. Valójában azonban nem történt tényleges felejtés, hiszen a szabad felidézést követően a kísérleti személyek kaptak egy felismerési tesztet, s itt a kísérleti- és a kontrollcsoport tagjai is vizuális funkciók és kutatásuk szót ismernek fel a lista első feléből Russo-Andrade, Bjork szerint a jelenséget az okozza, hogy létrejön egy gátló hatás az emlékezeti előhívás közben, s ezt a gátlást Bjork aktív elnyomásként, vagyis az aktiváló hatás ellentéteként definiálja Bjork, A kísérletet elvégezték egy másik változatban is, ekkor Woodward és Bjork a fent leírt kísérletben a felejtési instrukció után pénzjutalmat ígértek minden olyan szóért, amelyet fel tudnak idézni a kísérleti személyek.
Az eredmények nem változtak, a pénzjutalom ellenére is képtelenek voltak felidézni a kísérleti személyek több szót. Szenzoros emlékezet[ szerkesztés ] A szenzoros emlékezet az információknak egy nagyon rövid ideig történő tárolása egy adott modalitásban pl.
Ha úgymond egy pillantást vetünk valamire, akkor a szenzoros emlékezeti rendszerünket használjuk. Ennélfogva a szenzoros emlékezet egyben tartozik az észlelés, illetve az emlékezet témaköréhez is. A szenzoros emlékezetnek több típusa van: megkülönböztethetjük az ún. Rövid távú emlékezet és a munkamemória[ szerkesztés ] A rövid távú emlékezet short term memory - STM kis mennyiségű információ néhány másodpercig történő tárolására képes rendszer.
A rövid távú emlékezet verbális, vizuális-téri, sőt, akár szaglási és tapintási információk tárolását is lehetővé teszi. A munkamemória olyan emlékezeti rendszer, amely egyfajta "mentális munkaállomás", amely lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat fejben tartsunk, azokat manipuláljuk egy feladat elvégzése közben.
Hosszú távú emlékezet[ szerkesztés ] A hosszú távú emlékezet long term memory - LTM az a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül információkat tároljunk. A szenzoros és a rövidtávú emlékezettel ellentétben a hosszú távú emlékezetnek nincs kapacitási korlátja.
A hosszú távú emlékezeten belül élesen elkülönül az ún.
A deklaratív emlékezet vagy explicit emlékezet az eseményekre való és tényekre való emlékezet együttes elnevezése, annak alapján, hogy képesek vagyunk-e tapasztalatainknak tudatába kerülni és a tudat tartalmáról nyelvileg beszámolni. Két alrendszere van: az egyik a szemantikus emlékezetamely a világról való tudásunkat, ismereteinket tárolja, a másik vizuális funkciók és kutatásuk epizodikus emlékezetamely az egyedi eseményekre való emlékezést teszi lehetővé. Atkinson-Shiffrin modell[ vizuális funkciók és kutatásuk ] Atkinson és Shiffrin az ún.
Vizuális nyelv és kommunikáció alapismeretei, alkalmazásuk az ábrázolásban és a képi kifejezésben A vizuális nyelvi elemek, a mindennapi vizuális kommunikáció alapismereteinek jártasság, esetenként készségszintű alkalmazása.
A modell szerint az információ először a környezetből a szenzoros emlékezetünkbe jut, onnan pedig bekerül a rövid távú emlékezetbe. A modellben a rövid távú emlékezet mint munkamemória működik, avagy ez a rendszer felelős az emlékezeti stratégiák kiválasztásáért és működéséért. Innen az ismétlés segítségével kerül át az információ a hosszú távú memóriába. Ez a modell azonban számos kritikát kapott.
A fejlődés és az oktatás pszichológiai kérdései | Neveléstudományi Doktori Iskola
Többek között nem vizuális funkciók és kutatásuk megmagyarázni számos neuropszichológiai esetet. Mivel a modell szerint a hosszú távú emlékezet "előszobája" a rövid távú emlékezet, ez utóbbi deficitje esetén súlyos tanulási nehézségeknek kellene jelentkeznie a betegeknél.
Azonban például Shallice és Warrington betegére sem volt ez jellemző. A munkamemória-modell napjaink leginkább elfogadott koncepciója a munkamemória működésével kapcsolatban. A modellnek három eleme van.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az ún. A másik alrendszer, a téri-vizuális vázlattömb a vizuálisan illetve térileg kódolt elemek megtartását vakok látórendszerei. Ezt az egész rendszert a modell szerint az ún. Ezt a három komponenst Baddeley ben kibővítette az ún.
A standard munkamemória-modell alternatívái[ szerkesztés ] Randall Engle és munkatársai - kontroll és tárolás[ szerkesztés ] Engle egy egységes munkamemória-modellt feltételezett, amelyben az információ tárolását, manipulációját és előhívását a kontrollált figyelmi rendszer végzi. A munkamemóriát két komponens működésével írta le, az egyik a rövid távú emlékezet a hosszú távú emlékezet átmenetileg aktív részea másik pedig maga a kontrollált figyelem ez helyezi a figyelem fókuszába az egyes emlékezeti elemeket.
Nelson Cowan - beágyazott folyamatok modellje[ szerkesztés ] Cowan szerint vizuális funkciók és kutatásuk beszélhetünk munkamemória-rendszerről, csak munkamemória-jelenségekről, melyek 3 fő komponense: figyelmi fókuszban lévő, aktivált hosszú távú emlékezeti elemek figyelmi fókuszban nem lévő, de aktív hosszú távú emlékezeti elemek inaktív emlékezeti elemek, amik jól használható hívóingerekkel rendelkeznek Ebben a modellben ahhoz, hogy egy inger kapcsolatba kerüljön a hosszú távú emlékezeti reprezentációkkal, először a figyelem középpontjába kell, hogy kerüljön.
Jelenlegi hely
Miután ez megtörtént, hosszú távú emlékezeti elem lesz belőle, ami később újra tud aktiválódni, ha feltűnik az inger.
A fő különbség a standard munkamemória-modell és a beágyazott folyamatok modellje között, hogy az előbbiben a két alrendszer verbális és téri-vizuális különbözhet a kapacitásában, míg az utóbbiban egységes a kapacitás.
Az elmélet gyenge pontja, hogy a kísérleti eredmények és a neuropszichológiai vizsgálatok szerint a verbális és a téri-vizuális kapacitás vizuális funkciók és kutatásuk eltérhet egymástól. Ezt Cowan a perceptuális feldolgozási folyamatok szintjén bekövetkező különbségekkel próbálja megmagyarázni, azonban több kísérletben ezt a tényezőt is kontrollálták, s mégis egyénen belüli különbségeket kaptak.
DOI: Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.
James Nairne - hívóinger által vezérelt rövid távú emlékezet[ szerkesztés ] Nairne szerint alapvetően hibás az a széles körben elterjedt nézet, miszerint az átmenetileg aktivált emléknyomok elhalványulnak, ha nincs frissítő mechanizmus pl. Nairne szerint a nyomelhalványulásra nincs vizuális funkciók és kutatásuk bizonyíték, és inkább a hívóinger-célemlék kapcsolatokra kell koncentrálnunk az emlékezésnél, nem pedig frissítő mechanizmusokra. Nairne McGeoch interferenciaelméletét veszi kiindulási alapnak, mely szerint a humán tanulás és felejtés a hívóingerek és célemlékek kapcsolatának eredménye.
Felejtésnél vagy túlterhelt a hívóinger pl. Az interferenciaelmélet egyik fontos kísérleti bizonyítéka a kiszabadulás a proaktív interferenciából. Ez azt jelenti, hogy a korábban bemutatott elemek felidézést zavaró hatása megszűnik, ha kategóriát váltunk. Például ha sok szó felidézését várják el tőlünk az "állatok" kategóriáján belül, akkor egy idő után csökkenni fog a teljesítményünk, míg ha egy idő után a növényeket kell megjegyeznünk, akkor megszűnik a teljesítménycsökkenés.
Általános pszichológia: Tanulás- emlékezés- tudás Vol. Hove and New York: Psychology Press. Általános Pszichológia 2.
Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen
Independent functioning of verbal memory stores: A neuropsychological study. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 22 2 The episodic buffer: a new component of working memory?. Trends in Cognitive Science 4 11— PMID Általános pszichológia: Tanulás - emlékezés - tudás Vol. Baddeley, A. Budapest, Magyarország: Akadémiai kiadó Csépe, V. Általános pszichológia: Észlelés és figyelem Vol.
